Ezt a fajt szerintünk nem kell túlságosan részletezni, mindenki tudja, mire képes az ember és mire nem. Az egyetlen különbség a valódi és az itt kijátszható emberi faj között az emberek mellett lelkük kivetülésének időről időre történő (vagy épp állandósult) megjelenése állati alakban, vagyis a kirinek megléte.


> kirinek

A kirin az ember lelkének megtestesült formája bizonyos állati alakban (ezért hibridek nem rendelkezhetnek kirinnel). Az ember mellett akkor jelenik meg, amint az kezd tudatára ébredni kisgyermekkorban, vagyis megtanul járni, beszélni, szóval nagyjából 1-2 éves kora között. A kirinek az emberrel együtt öregednek és velük együtt halnak meg függetlenül attól, hogy a fajtájuk egyszerű, állati képviselői meddig élnek (pl. egy átlagosan 14-20 évig élő macska nem hal meg akkor sem, ha a „gazdája” már 99 éves – csak majd amikor ő is eltávozik).

A kirin az ember lelkének egy darabja, aki állandóan vele van. Időnként az állati alak eltűnik, olyankor nincs kirin az ember mögött, mert a lélekpár egyesül az ember testében. Viszont ha szükség van rá, a kirin megjelenik szinte a semmiből, belebújik szokásos állati alakjába, hogy így támogassa a embert.
Vannak olyan emberek, akik lelkének két fele sosem "olvad össze", míg olyanok is vannak, akiknek sosem válik szét, tehát nem jelenik meg az ember mellett fizikai alakban, állatként. Általánosságban azonban, a legtöbb embernél a hangulata, akarata, aktuális helyzete válogatja, hogy az adott időpontban a kirin mellette, vagy épp benne van.

Olyan kapcsolat van ember és kirinje között, hogy képtelenek egymástól eltávolodni, különben az embernek meghasad a szíve, súlyos depresszió tör rá, egy idő után megőrül, megbetegszik, sőt, fizikai fájdalmai lesznek. Szoros kapcsolatukhoz az is hozzájárul, hogy amit a kirin érez, azt az ember is - és viszont; vagyis ha a kirinnek fájdalmai vannak, azt az ember is érzi és fordítva.
Ha valaki megöli egy másik ember kirinjét, akkor a tulajdonosa is meghal és fordítva: ha egy ember távozik az élők sorából, a kirinje vele együtt pusztul el. Ha az ember valamilyen fizikai sérülést szenved és a kirinje fizikai testben vele van, a sérülések rajta is megjelennek, a testfelépítési különbségek figyelembe vételével közel ugyanazon a ponton.

Az emberek nem veszik jó néven, ha valaki megérinti a kirinjüket, mert attól olyan érzése lesz annak, akinek a kirinjét érintik, mintha a testének belsejében turkálnának. Egyszerre rejt magában fájdalmat és undort. A legtöbb kirin az ember tulajdonságához legközelebb álló állati alakban jelenik meg és általában ellenkező nemű az emberrel, aki a „gazdája” - nagyon ritka, hogy egyneműek lesznek.

Egyetlen játékos karaktereknek sem lehet egy nagytestű kutyánál vagy ragadozónál (amilyen például a tigris, oroszlán) nagyobb kirinje (például strucc, teve, ló, zsiráf, medve, elefánt, stb.)! Az egyszerű polgárok kirinje bármilyen alakú lehet, a jágereké általában nagyobb testű vadállat, a rendőröké pedig azonos alakú (német juhászkutya).


> csoportok

Polgári lakosság: Arapaho és Bar Harbor városának lakosai, polgárai. A polgári lakosság az emberek mindennapi életét éli - bejegyzett lakhelye van, iskolába jár vagy dolgozik a városban.

Rendvédelem: a város rendfenntartó erőinek képviselői tartoznak ebbe a csoportba, mely nagyrészt az Arapaho városi rendőrséget (ACPD) foglalja magába.

Bűnszervezet: ez a csoport foglalja magába a város bűnözőit. Ide tartoznak a piti bűnözők, alkalmi tolvajok és a korrupt, akár városvezetésben is részt vevő úgynevezett nyakkendős bűnözők is, a városi maffia tagjai.

A jágerek valójában nem teljesen különálló faj, elvégre ők is halandó emberek, de a többi emberrel ellentétben ők mindig is tudtak a szörnyek létezéséről és már emberemlékezet óta titokban vadásznak is rájuk.


> eredet

Az emberi faj egy csoportja, akiket egyszerűen csak jágereknek hívunk már emberemlékezet óta vadászik a szörnyekre, történelmük egész időszámításunk előttre nyúlik vissza. A harc mindig is folyt a rémek és a jágerek közt de mióta a hibridek is megjelentek, a hadakozás még fokozottabbá vált. A jágereknek köszönhető, hogy az embereknek ma már nem kell az emberevő rémektől tartaniuk, a vadászok ugyanis minden rémet ártalmatlanná tettek, az utolsókat nagyjából 10 évvel ezelőtt. De feladataik ezzel nem rétek véget, hisz a rémek korának leáldozásával egy új, félig szörnyeteg faj napja kelt fel: a hibrideké.

A rendvédelemmel ellentétben a törvény eszközei nélkül, mindenféle ítélet hiányában gyilkolnak - a gyilkosság mellett általában az önbíráskodás, a társadalmi rend megzavarása és a terrorizmus-gyanús cselekvések, illetve az ezeket elkövető csoporthoz való tartozás az ellenük leggyakrabban felhozott vádak. Súlyos vétségnek számít tehát ebbe a csoportba tartozni és akiről kiderül, hogy a jágerek közé tartozik azt gyorsított eljárással súlyos büntetésre - egyes államokban halálbüntetésre - ítélik, óvadék kiszabása nélkül. Semmi esélyük a törvény útján kivívni maguknak a szabadságot. A hibridek mellett tehát a rendvédelmi szervekkel is kiéleződtek a jágerek ellentétei, mivel utóbbiak teljesen figyelmen kívül hagynak mindenféle utasítást, szabályt vagy törvényt ha szörny-vadászatról van szó.


> életmód

A jágerek mind nagyszerű pusztakezes, vagy fegyveres harcosok és jellemzően a kirinjük is valamilyen vadállati alakban él. Ugyanúgy élik mindennapi életüket mint az emberek, mögötte pedig titkos szörny-vadász tevékenységet folytatnak. Rendszeresen edzenek, karban tartják a testüket és fegyvereiket, próbálnak új képességeket és készségeket elsajátítani. Jellemzően nagyon jó tájékozódnak, nagyszerű a terepismeretük, pontosak, halálosak és módszeresek. A legtöbb jáger a szörnyvadászok közé születik, de vannak köztük olyan korábban civil tagok is, akiket befogadtak. A jáger gyermekek gyerekkora a felkészülésről szól, amit a végső vizsga zár - ezután a harcossá avatott, immár nagykorúnak számító jágerek a csapat teljes értékű tagjaivá válnak. Ekkor kapják meg azt az általuk választott jáger álnevet, ahogy ezentúl társaik szólítják majd őket. Polgári életüket folytatják: egyetemre mennek, vagy munkát keresnek és dolgoznak, szüleikkel vagy csapattársaikkal élnek, esetleg saját lakást tartanak fenn. Emellett igyekeznek titokban tartani második, titkos identitásukat és életüket. A jágerek titkos életét a harcokon kívül - amik azonban nem mindennaposak - a folyamatos edzés és gyakorlás, a saját maguk és társaik fenntartása teszi ki. Társaikkal gyakran találkoznak, két-háromnaponta, illetve az egész csapat (erről lentebb lesz még szó) hetente egyszer összegyűlik titkos búvóhelyén.

A jáger harcosok csapatokat alkotnak és bár jellemzően nem együtt élnek akár naponta, de legfeljebb hetente két-háromszor találkoznak. A csapatok létszáma jellemzően 10-12 fő. Minden csapatnak van saját neve, búvóhelye és vezére, akit wahednak neveznek. Ő a legfelsőbb bíró, a harcosok parancsnoka, a csapat vezére - egy szóval az ő szava általános törvény a csapat tagjai számára. A csapaton belül más rang nincs: minden harcos, legyen bár férfi vagy nő, öreg vagy fiatal, egyenrangú és egyenlő. A csapatok egymással nem rivalizálnak nyíltan, de sajnos mint minden közösség ez is csak egy bizonyos létszámig összetartó és bár egy-egy csapatban így is vannak széthúzások és "klikkek", sokkal könnyebb kézben tartani a dolgokat ilyen kis létszám mellett; jellemzően az adott érdekek sem egyezhetnek már ennél több ember esetén.


> születés és tanulás évei

Jágernek első sorban születni kell (a két szülő közül legalább az egyik tartozzon a jágerek közé), utólag azzá válni nagyon nehéz és embert próbáló feladat azok számára, akik csatlakozni szeretnének. Ha egy jáger férfi civil nővel létesít közelebbi kapcsolatot és szerelmük gyümölcséből gyermek születik az a gyermek is jágernek számít és joga van csatlakozni a többiek közé - amennyiben az apja eljön érte, elviszi és a többi gyermekkel együtt nevelkedik. Vannak olyan jáger férfiak is, akik a gyermek anyjának ellenkezése esetén is (többnyire gyermekrablásnak álcázva) elviszik a gyermeket, hogy mindenképp vadász legyen belőle; de olyanok is akadnak, akik látva az anya ragaszkodását inkább lemondanak róla. Az ilyen esetekben a civilek különben sem feltétlenül tudják, hogy alkalmi, vagy épp állandó partnerük ki is valójában.

A jáger gyermekek polgári életükben iskolába, sportolni járnak, játszanak, ismerkednek a világgal és ezáltal ugyanúgy elvegyülnek mint szüleik. A valódi, számukra az életben maradáshoz és a szörnyek módszeres pusztításához valóban szükséges készségeket az iskola megkezdésével nagyjából egy időben, 7-8 éves koruktól kezdik elsajátítani. Tapasztalt harcosok vezetik be őket a harci készségek és fegyverek használatának világába, a jáger gyermekek innentől fogva elsődlegesen erre koncentrálnak: hogy megeddzék testüket, felkészítsék elméjüket és lelküket is az előttük álló megpróbáltatásokra és küzdelmekre. Az természetesen képtelenség, hogy minden jáger minden harci készséget elsajátítson, minden fegyvernemben tökéletesen megállja a helyét az ellenségével szemben, így a tanulás első lépése, hogy kiderüljön egy adott gyermekről, hogy miben a legjobb - van aki kardok és kések, van aki lőfegyverek vagy íjak használatában a legjobb - és a továbbiakban elsődlegesen azt a készségét fejlesszék. A jáger gyermekek nem harcolhatnak a végső vizsgájukig valódi szörnnyel, csakis egymással vagy más, tapasztalt harcosokkal edzhetnek és gyakorolhatnak.


> a végső vizsga

A végső vizsga minden jáger életében eljön egyszer, jellemzően 17-18 éves korukban, de az elsődleges elv az, hogy akkor amikor a gyermek felkészült és megérett rá - így ez lehet akár sokkal előbb is, vagy később is (de maximum 20 éves korukig teljesíteniük kell). Egyszerre több erre felkészült fiatal vizsgázik, ugyanis nincs minden héten, de akár hónapban sem alkalmuk rá. A végső vizsga nem más, mint a többi harcossal együtt részt venni egy ütközetben, rajtaütésen, harcban, ha megtalálták egy vagy több szörnyeteg búvóhelyét és készülnek levadászni. A vizsgát teljesíteni egyszerű: életben kell maradni. A végső vizsga tehát egy életre eldönti a gyermek sorsát, amire éveken át készült: nincs főpróba, a végső vizsgán már minden élesben megy, életre-halálra. Azok a gyermekek, akik túlélik (jellemzően többnyire csak a legjobbak, a végső vizsgán a gyermekek elhalálozási aránya 50%!) hivatalosan is jágerek lesznek és kortól, nemtől függetlenül felnőtté és teljes értékű harcossá válnak.


> a befogadottak

A jágerek közt kis számban előfordulnak befogadottak, akik korábban a civilek életét élték, de általában egy baleset, melyben a szörnyek játszottak szerepet ráébresztette őket az igazságra. Igen kevesen jutnak el odáig, hogy találkoznak egy jágerrel - ez az első próba, ugyanis nagyon nehéz őket megtalálni, a legtöbb civil a létezésükről sem tud. A második próba a bizonyítás, hosszú ideig tart ugyanis egy jáger bizalmába férkőzni. Gyakran a jágerek inkább megölik a nem túl óvatos követőket, mert féltik a titkukat. Aki zsarolással próbálkozik, azt azonnal kivégzik. A harmadik próba egy a jáger által létrehozott csapda, ahol a civilnek bizonyítania kell rátermettségét és lojalitását. Ha a jáger úgy látja, hogy megbízható és jó vadász-jelölt, bemutatja további 2 jágernek és megkezdik a kiképzését. A befogadottak a kiképzés végén a gyerekekhez hasonlóan egy éles helyzetben bizonyíthatnak, legtöbbjük azonban belehal. Az a szerencsés kis százalék, aki végigmegy a folyamaton és túlél, csatlakozhat a jáger csapathoz.


> búvóhely

Minden jáger csapat egy búvóhelyet mondhat a magáénak (az Arapaho és környékéhez tartozó házat nevezik Odúnak), ami többnyire a csapat egyik tagjának lakóhelye is. Legalább hetente egyszer itt találkoznak a csapattagok, természetesen lehetőleg kerülve a feltűnést. Mindazonáltal ennek helye nem állandó - időnként a jáger harcosok kénytelenek megváltoztatni a búvóhelyüket, elkötözni, hogy a szörnyek, vagy a rendvédelmi szervek semmiképp ne találjanak rájuk, márpedig egy idő után feltűnőek lehetnek még a legnagyobb körültekintés esetén is. A jágerek ide jöhetnek, ha segítségre van szükségük, megsérültek vagy menekülniük kell és a saját lakásukba nem mehetnek - a legfontosabb szabály a csapatos búvóhely használatával kapcsolatban azonban az, hogy csak akkor mehet oda bármelyik harcos, ha tökéletesen biztos benne, hogy nem vezet oda egyetlen szörnyet, rendőrt, de civilt sem. A búvóhely kiléte és pontos helye természetesen hétpecsétes titok.


> kirinek

A jágerek kirinje többnyire vadállat, ezen belül általában nagytestű ragadozó, mely segítheti "gazdáját" a harcban - természetesen itt is vannak kivételek. Mindenesetre sajnos mindazon tulajdonságaik, amik a harcban jó szolgálatot tehetnek, a mindennapokban feltűnőek és ha óvatlanok, könnyen lebuktathatják a jágereket. Vannak olyan egyszerű polgárok is, akik kirinje farkas, leopárd, vagy más nagyragadozó alakban él ugyanis, de jellemzően ezen kirinek viselkedése nem feltétlenül hajaz a valódi vadállatokéra, ezért a jágereknek a kirinjüket is “titkolózásra", valódi személyiségük elrejtésére kell tanítaniuk.


> csoportok

Nemezis: a jágerek kizárólag ebbe a csoportba tartozhatnak - Arapaho és környékének térségében jelenleg egy jáger csapathoz lehet csatlakozni, melynek neve Nemezis, búvóhelye az Odú, vezetője pedig Lynx (NJ karakter).